Jún. 23-án Kalotaszeg, Aranyosszék és Kolozsvár dalosai léptek fel a tordaszentlászlói kórustalálkozón. Az RMDSZ és a Közép-Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület /KEMKE/ rendezésében zajlott le a találkozó. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./
1990. szeptember 11.
Várfalván kórustalálkozó volt, ezt megelőzően Tordaszentlászlón rendeztek hasonló találkozót. Várfalván 1927-ben alapították meg a vegyeskórust, a találkozón erre is emlékeztek, a kórus zászlóavatásával. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./
1991. március 27.
Tordaszentlászló könyvtárából három hete teherautóval a zúzdába vitték a magyar könyveket és folyóiratokat, így a Korunk és a Művelődés teljes kollekcióját és a teljes Jókai-sorozatot. 1988-ban volt hasonló akció, akkor is csak magyar könyveket vittek el. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
1991. július 2.
Tordaszentlászlón jún. 29-én másodszor szervezték meg a dalostalálkozót, melyen idén Kolozs, Fehér és Szilágy megyéből húsz kórus vett részt. Boldizsár Zeyk Imre tanárral az élen a helybeliek szervezték meg ez a szép találkozót. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./
1992. március 19.
Márc. 19-én a rendőrség házkutatást tartott - névtelen feljelentés alapján - Tordaszentlászlón Szőke Zoltán református lelkész, Boldizsár Zeyk Imre helyi RMDSZ-elnök, valamint Magyarlétán Barta Lajos református lelkésznél, továbbá mindkét helyen a református templomban. Segélyszállítmányok hűtlen kezelésével vádolták a névtelen feljelentők a felsoroltakat. A házkutatás eredménytelenül végződött, nem találtak semmit, ezt jegyzőkönyvbe is vették. /Makkay József: Templomszentségtelenítés ? balkáni módra. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
1992. március 21.
Az RMDSZ Kolozs megyei választmánya tiltakozott a Tordaszentlászlón és Magyarlétán márc. 19-én történt házkutatások és a templomok megszentségtelenítése ellen. /Makkay József: Házkutatások nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./ Az RMDSZ Országos Elnöksége márc. 21-én írásban tiltakozott a hatósági túlkapás, a templomok megszentségtelenítése, az RMDSZ-vezetők zaklatása ellen. /Tiltakozás = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./
1992. március 29.
Podhránszky László képviselő márc. 29-én interpellált a belügyminiszterhez és az országos főügyészhez, tiltakozva a márc. 19-én Tordaszentlászlón történt házkutatások miatt, amikor a templomot is átkutatták, felszedték a padlót is. Még a diktatúra idején sem kerestek szeretetcsomagokat a templomok padlója alatt. Nem a főügyész adta ki az utasítást a házkutatásra, most kezdik vizsgálni, ki írhatta alá az utasítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
1992. március 31.
A Református Egyházak Világszövetsége Theodor Stolojan miniszterelnökhöz írt, márc. 30-án kelt levelében tiltakozott a Tordaszentlászlón és Magyarlétán templomokban és lelkészlakásokban végrehajtott házkutatások miatt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./
1992. június 11.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jún. 11-én ülésezett Nagyváradon. Románia vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSZ-hez, az Európa Tanácshoz, az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Az utóbbi időben megszaporodtak a visszaélések, törvénytelenségek és bűncselekmények, melyeknek nyilvánvaló célja nyomást gyakorolni a kisebbségekre. 1992. márc. 19-én etnikai-vallási célzatú házkutatásokat tartottak Tordaszentlászlón és Magyarlétán, majd Szatmárnémeti központi református templomát és a római katolikus püspöki palotát több rendben ismeretlenek megrongálták. Brutális terror-támadás érte a belényesi RMDSZ-székház egyik alkalmazottját. A kolozsvári és nagybányai szélsőséges nacionalista polgármesterek alkotmányellenesen betiltották a kétnyelvű táblákat, Temesváron egy fasiszta hátterű kiadóvállalat kisajátította a volt Magyar Házat. Nagyváradon nacionalista-kommunista bírói kollektíva megfosztotta a református püspökséget saját székházától. Kolozsváron saját üzlethelyiségek rendelkezési jogának gyakorlásában akadályozza a polgármester a magyar, illetve egyházi intézményeket. 1990. márc. 25-én a bélbori katolikus kápolnát ismeretlenek felgyújtották és porig égették, a zabolai templom szintén gyújtogatás tárgya volt. Pál Sándor gyergyóhodosi katolikus papot helybéli románok súlyosan megverték és halálosan megfenyegették. Az egyházak felemelik szavukat a bemutatott jogtipró gyakorlat ellen és a nemzetközi közvéleményhez fordulnak. Tiltakoznak az ellen, hogy a zsidók százezreit halálba küldő Ion Antonescuról utcát neveztek el Nagyváradon. A román parlamentben nyíltan elhangzott olyan indítvány, hogy a magyarok deportálására internáló táborokat kell nyitni. /Egyházaink felemelik szavukat = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Kiadott Állásfoglalásukban felemelik szavukat a vajdasági magyarság érdekében, akiket végveszély fenyeget: diszkrimináció, erőszak, pusztulás vagy szülőföldjükről való elűzés az osztályrészük. /Állásfoglalás./
1992. június 27.
Tordaszentlászlón jún. 27-én ünnepélyesen felavatták a falu névadójának, Szent Lászlónak a szobrát, Sántha Csaba szovátai szobrászművész alkotását. Ekkor tartották a Szent László napi kórustalálkozót, azonkívül megnyílt Györkös Mányi Albert kiállítása, ahol Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos olvasta fel Entz Géza államtitkárnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének a hetvenéves festőművészhez intézett levelét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1993. június 24.
Sikeresek voltak a jún. 8-10-e között megrendezett Szatmári Bábos Napok, ezt nemcsak a fesztivál kezdeményezője, Csoha István vallja. A nagyváradi Állami Bábszínház, a kolozsvári Puck Bábszínház, a tordaszentlászlói Fricska Bábszínház, a szatmárnémeti Madisz Bábszínház, a nagybányai Bábszínház mellett a komáromi Napsugár Bábszínház, é a nyíregyházi Mesekert Bábszínház előadást tartott Szatmárnémetiben, Túrterebesen, Bogdándon, Kökényesden, Kányaházán, Pusztadarócon és Lázáriban. /Gál Éva Emese: Bábosok ünnepe volt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./
1993. július 1.
Tordaszentlászlón negyedik alkalommal rendezték meg Szent László napján a kórusfesztivált, amely a régió dalárdáinak, templomi kórusainak évi megmérettetése volt. Huszonöt magyar kórus gyűlt össze közelebbről vagy távolabbról, Szlovákiából, Pécsről, Kolozsvárról, Bánffyhunyadról, Nagyenyedről és még sok településről. A zenei anyanyelv megtartó erejében bízva énekeltek a kórusok. /Kisgyörgy Réka. "Fogadd el hálaénekünk?" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1993. augusztus 13.
Boldizsár Zeyk Imre, Tordaszentlászló RMDSZ elnöke szerint valószínűleg látszik, hogy faluját Szent László alapította. Tordaszentlászló 1600 lakosú, itt rendezik meg évente a kórustalálkozókat. A helyi RMDSZ oldotta meg a földkimérést. A falubeliek létrehozták a gépállomást, tulajdonukba került a tsz traktorállománya. /Kisgyörgy Réka: Tordaszentlászló múltja és jövője. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./
1996. március 13.
Márc. 9-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta közgyűlését az EMKE tagszervezeteként működő Romániai Magyar Népfőikolák és Közösségfejlesztők Társasága. Az összejövetel a felnőttképzésben, a szabadegyetemi előadások és a népfőiskolai tanfolyamok terén dolgozó közművelők tanácskozása volt. Dr. Egyed Ákos professzor, a társaság elnöke mondta a megnyitó beszédet. Elsorolták az elmúlt időszak rendezvényeit. /Népfőiskolaszervezők kiképzőtábora, Nagyenyed, II. Honismereti népfőiskola tábor, Szováta (kárpát-medencei népfőiskolaszervezők seregszemléje), Kommunikációs cselekvések modelljei (közösségfejlesztő tanfolyam Szatmárnémetiben), Erkélykertészek népfőiskolája, Kolozsvár (a Kertbarátok Egyesületével együtt), Vendéglátói jómodor, Tordaszentlászló. Aktív szerepet vállalt a társaság a Kolozsvári Népfőiskola Révész Erzsébet vezette rendezvényeinek a támogatásában. További beszámolók hangzottak el a helyi közművelődési egyesületeknek a felnőttképző-népfőiskolai tevékenységéről. Például Bódog Erzsébet, a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületről, dr. Matekovics György a temesvári Ormos Zsigmond Társaság, Ábrahám Zoltán doktor a marosvásárhelyi magyar közművelődési egyesületek felnőttképző tevékenységéről szólt. A társaság neve ezentúl Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság (RMNT) lesz. /Dáné Tibor Kálmán, az RMNT titkára: A felnőttképzés eredményei Erdélyben Vándortanárok járnak majd faluról falura? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./
1996. június 29.
Tordaszentlászlón megrendezték - immár hetedszer - a Szent László-napi kórustalálkozót jún. 29-én az RMDSZ, az EMKE és Szőke Zoltán református lelkipásztor közreműködésével Dalaiban és művészetében érez a nemzet mottóval. A rendezők fő célja, hogy a kórustalálkozó falunappá váljon. Az istentiszteleten Tőkés László hirdetett igét, hangsúlyozta a hagyományőrzésnek, mint összetartó erőnek a fontosságát. Guttman Mihály kolozsvári karnagy, a Romániai Magyar Daloskör tiszteletbeli elnöke is jelen volt. A Kárpát-medencei kórusok meghallgatására összegyűltek először a daloskörök felvonulását láthatták. A templom kertjében levő Szent László szobor előtt elhangzott Wass Albert Üzenet haza és Reményik Sándor Erdély magyarjaihoz című verse. Tizenkilenc kórus lépett fel, köztük Disznajó, Nagyenyed, Aranyosgyéres, Méra, Szucság, Bánffyhunyad, Szentmihály, Torda, Aranyosegerbegy kórusai, a magyarlónai Imreh Sándor Női Kórus, továbbá egy gödöllői kórus. A fellépő kórusoknak átadták a Szent László arcképét ábrázoló emlépplakettet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 1., Magyar Kurír (Budapest), júl. 10.., 157. sz./ Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke a találkozó résztvevőit köszöntve Szent László király nagyságát méltatta: "mindazt ami jót, szépet és nemeset a szétszaggatott magyar nemzet önmagában sejt és érez, amire keresztény lelkülete vágyik, amiről nemzeti büszkeségében álmodik, azt mind e magyar szentben: Szent László királyban találja vagy véli feltalálni. S nem véletlenül, nem is csak a mítosz eszközeivel! Hiszen Szent László király nevét 26 falu viseli a Kárpát-medence helységnévtárában, s a múló időben is az 1100 éves magyar történelem és szellemiség egyik legnagyobb egyénisége maradt..." /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug. 8./
1996. október 15.
Magyarléta színmagyar település, ahol csak négyosztályos magyar iskola van, a következő évtől választhatnak, vagy a közelebbi román faluban, Havasasszonyfalván vagy a távolabbi színmagyar Tordaszentlászlón. Boldizsár Ibolya, tordaszentlászlói iskolaigazgató elmondta, hogy ebben a tanévben már egyetlen magyarlétai magyar gyermek sem érkezett a magyar iskolába, mindegyik román iskolában folytatja a tanulást. Annak ellenére, hogy mikrobuszt is beszereztek, hogy a magyarlétai tanulókat vigye Tordaszentlászlóba és vissza. Az újságíró, Szabó Csaba érdeklődni kezdett a szülőknél és a gyermekeknél. A román iskolában egy tantárggyal, a magyarral kevesebb van, ott nem olyan szigorúak, minden barátja román iskolába jár, ne maradjon ő se ki ebből... hangzottak a válaszok. A román tagozatra járóknak tantárgyként oktathatnák a magyar nyelvet, de ettől az évtől kezdve a szülők ezt sem igényelték. /Szabó Csaba: A Magyarléta-jelenség nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
1998. január 19.
A Jurnalul National szerint "Tordaszentlászlóban a románok és a magyarok ellopják egymás helységnévtábláit". Bárdos Attila helyi polgármester kijelentette, hogy a román táblák leszedése egyértelműen provokáció, nem pedig a magyar lakosság bosszúhadjárata. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./
1998. január 19.
Gheorghe Funar kolozsvári polgármester perrel fenyegetőzik. Eljárást kell indítani azok ellen, akik a községek elmagyarosításával foglalkoznak, mondta. A Kolozs megyei Szentlászló, Kőrösfő és Szék azért magyarosodott el, mert a hajdani magyar uralom idején használt elnevezéseket elevenítették fel, állapította meg. Azokat kell letartóztatni, sürgette Funar, akik RMDSZ-vezetőként felelősek ez ügyben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 19./
1998. január 21.
Tordaszentlászló polgármesteri hivatala hetek ót a táblaüggyel van elfoglalva. Hiába van érvényes kormányrendelet a kétnyelvű helynévtáblákról, ismeretlen tettesek bemázolják vagy ellopják a táblákat. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 21./
1998. január 22.
Erdélyszerte megtörténik az, ami Tordaszentlászlón: ismeretlenek eltüntetik a magyar helynévtáblákat. Ez történt Magyarlétán is. A rendőrség nyomoz az ügyben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
1999. június 2.
Máj. 29-én negyven kalotaszegi általános iskola részvételével rendeztek történelmi vetélkedőt Kolozsváron, a Reményik Sándor Pincegalériában. Minden iskolát öt-öt színpompás, eredeti kalotaszegi viseletbe öltözött gyermek képviselt. Az öltözék is szerves részét képezte a Kalotaszeg évszázadai a népi alkotások tükrében című vetélkedőnek. Az első díjat a szentlászlóiak nyerték el, másodikok a méraiak, harmadikok a lónaiak lettek. A rendezvény sikeréhez nem csekély mértékben járult hozzá Essig József díjnyertes Téli Kalotaszeg című filmjének bemutatása. /Kalotaszeg évszázadai a népi alkotások tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
1999. június 28.
Immár tizedik alkalommal tartották meg Tordaszentlászlón a Szent László-napi kórustalálkozót, több mint hétszáz vendéget fogadtak otthonaikban a falubeliek. Az istentiszteleten Ferencz László lelkipásztor, kalotaszegi esperes hirdetett igét, majd a magyarországi vendégkórusok következtek. Az ünneplő sereg a templomkertbe vonult a Szent László-szoborra helyezett koszorút. Köszöntötte résztvevőket többek között Kötő József oktatási államtitkár és Pillich László, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kulturális alelnöke. A hagyományhoz híven a kórusok teljes díszben, énekszóval végigvonultak a falun. A művelődési otthon színpadán egymást követve léptek fel a résztvevő kórusok. A Heltai Alapítvány minden részt vevő kórus részére egy Szervátiusz Jenő-albumot adományozott. Boldizsár Zeyk Imre, a tordaszentlászlói RMDSZ elnöke elmondta, hogy idén 18 kórus vett részt a találkozón. A tíz év alatt 231 kórus, dalegylet és népdalkör 9240 dalosa fordult meg a községben, a magyar nyelvterületnek szinte minden tájegységét képviselve: Kalotaszeget és Kolozsvárt, az Aranyosvidéket és Székelyföldet, Máramarost, a Szilágyságot és a Partiumot, Baranyát és Szeged-Sárrét vidékét, Budapestet és a Duna-Tisza-tájat, Visegrádot, Galántát és Pozsonyt, Debrecent és környékét. /Kerekes Edit: Tordaszentlászlón kisütött a Nap. Tizedik Szent László-napi kórustalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./
1999. október 9.
Tordaszentlászló községben az 1944-es őszi harcokban a magyar Tordaszentlászló és a román Kisfenes közötti határrészen elesett román, magyar, német és orosz katonák emlékére, 55 év után, szept. 19-én emlékművet avattak. A szinte két hétig tartó állóharc hadszíntere Tordaszentlászló és a szinte Erdőfelekig húzódó határrész volt. Az Elkán György tervei alapján a tordaszentlászlói mesterek betonból öntötte obeliszken a magyarfenesi Kun Árpád által faragott négynyelvű márványtábla: románul, magyarul, németül és orosz nyelven örökíti meg az elesettek emlékét. /Boldizsár Zeyk Imre: Tordaszentlászlói emlékműavatás Alkalom egymás támogatására, jobb megismerésére és az alaptalan gyanúsítgatások eloszlatására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
1999. december 21.
Dec. 18-án tartotta Kolozsváron évi közgyűlését a Romániai Magyar Dalosszövetség, melyet a tiszteletbeli elnök, Guttman Mihály nyitott meg. A szövetség 1999-ben új kórusokkal, zenei együttesekkel, pártoló tagokkal gyarapodott, így 20 vegyeskart, 6 kamarakórust, 4 férfikart, 4 gyermekkart, 3 leánykart, 2 nőikart, egy fúvószenekart, régizene együttest, népzene- és néptánc együttest, gregorián scholát, gyermekfilharmóniát, összesen 44 kórust és zenei együttest tart nyilván, ami több mint 2100 tagot jelent. A szövetség népzenei, iskolai, gregorián és egyházzenei szakosztályokat létesített és megalakult a Jagamas János Dalegylet, amely a Kalotaszeg környéki és az Aranyos menti kórusokat tömöríti. Célja: kórustalálkozók szervezése, karvezetők továbbképzése, egy szórványban levő település, gyülekezet felkarolása és egy évben egyszer e szórványtelepülés meglátogatása. A Jagamas János Dalegylet a Romániai Magyar Dalosszövetség keretében működik, székhelye Tordaszentlászló. Átadták a szövetség 1999-es díjait. A díjazottak: Tárkányi János (Székelyudvarhely) - post mortem, Dénes Csaba ref. lelkipásztor (Sepsibodok), Murár Mária (Marosvásárhely), Haáz Sándor (Szentegyháza), Klára Mária (Brassó). /Díjak és dicsérő szavak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 21., Kulcsár Gabriella: A Romániai Magyar Dalosszövetség közgyűlése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./
1997. május 10.
Máj. 10-én az RMDSZ Oktatási, Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezésében Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban módszertani szórványtalálkozót tartottak a falvakat, iskolákat és közösségeket érintő gondokról. Az RMDSZ képviseletében Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József ügyvezető alelnök vázolták érdekképviseleti szervezetünk cselekvési programját a szórványtevékenységre vonatkozóan. Vetési László "Iskolabusz, bentlakás vagy valami más" címmel tartott átfogó ismertetést a szórványmunkáról. Az iskolabuszok megszervezésének, üzemeltetésének problémáiról szólt Becsky Emese /Apanagyfalu/ 21 gyermeket négy faluból hoznak a magyar tagozatra, Sárkány Ferenc /Beszterce/, a Beszterce Művelődési Egyesület elnöke, Szőke Zoltán lelkész /Tordaszentlászló/, Kónya Tibor lelkész /Magyarpalatka/, Éder Ottó /Arad/, Lakatos András /Kalotaszentkirály/ 6-7 településről hozzák a gyermekeket. A szakmai képzés lehetőségeiről szólt Incze Tünde /Székelyudvarhely/, Deák Márton /Szék/, valamint Tőkés Elek, a Vallásügyi államtitkárság munkatársa. A bentlakások, szórványkollégiumok, iskolatelepítés témakörében Vizi Imre /Kolozsvár/, Wolf György /Kolozsvár/, Farkas Miklós /Segesvár/, Juhász Péter /Hétfalu/, Szegedi László /Kőhalom/, Csicsó Antal /Csíkszereda/, Benedek Imre /Brassó/ ismertették a kollégiumok működtetésének tapasztalatait, a csángó oktatás feladatait, és javaslatokat tettek intézmények létrehozására. - Fischer Fülöp Ildikó oktatásügyi előadó a szórványoktatás megszervezésének aktuális kérdéseit világította meg és ismertette a szórványoktatás anyagi alapjainak megteremtésére vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Ferenczi Rita pályázati tanácsadást tartott. A megbeszélésen részt vett Egyed Albert és Berki Anna, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője, illetve tanácsosa./Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 12., 1024. sz./
1997. május 15.
A romániai magyar társadalomnak tudnia kell, hogy van például egy színmagyar Magyarléta község, ahonnan egyetlen magyar gyermek sem akar ötödiktől a szomszédos Tordaszentlászlón magyarul tanulni, akkor sem, ha mikrobusz viszi őket iskolába.Ezeknek az adatoknak a birtokában kell szórványprogramot összeállítani. - Sajnos azoknak az embereknek a nevét, akik a közösség megmaradásáért eredményesen harcoltak, nem nagyon kapja fel a sajtó. /Szabó Csaba: Szórvány és szélmalom. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./
1997. június 28.
Jún. 28-án immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a Kolozsvár melletti Tordaszentlászlón a helybeli RMDSZ és EMKE égisze alatt a hagyományos Szent László-napi kórustalálkozót. Idén több mint húsz különböző hazai és külföldi kórus jelentkezett erre a rangos rendezvényre, többek között a Budapesti Szenátor-Kórus, azaz a Magyar Parlament kórusa. Az ünnepi megnyitóra a helybéli református templomban került sor, ahol Hajdú Zoltán enyingi (Magyarország) református lelkész, országgyűlési képviselő hirdetett igét, majd Szőke Zoltán, a templom lelkésze üdvözölte az egybegyűlteket és ismertette a napi programot. Ezt követően a tordaszentlászlói kórus (karvezető: Guttmann Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnöke), valamint a Szenátor-Kórus (karvezető: Iványi Tamás országgyűlési képviselő) hangversenyét hallgathatták meg a résztvevők. A nemzeti imánk eléneklése után a templom cintermében folytatódott az ünnepségsorozat, ahol Szent László mellszobra előtt, koszorúzással egybekötve tisztelgett az ünneplő közönség. Beszédet mondott Boldizsár Zeyk Imre megyei tanácsos, a helybéli RMDSZ elnöke, Buchwald Péter, Kolozs megye alprefektusa, Kóródi Mária, a Magyar Országgyűlés alelnöke. Szavalatok és énekszámok után a helybéli fúvószenekar kíséretében a kórusok felvonultak a faluban a Művelődési Házhoz, ahol a dalkörök fellépésével folytatódott a rendezvény. A délutáni hangverseny előtt a Művelődési Házban beszédet mondott Bárdos Attila polgármester, Boros János, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, Szép Gyula, a Kolozs megyei Művelődési Felügyelőség részéről, valamint Mátyás László, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal Kolozs megyei kirendeltségének munkatársa. A kórusok emlékbe Kodály Zoltán plakettet és zászlószalagot vehettek át.
2000. október 27.
A Fejér megyei küldöttség polgármesterei látogatták Kolozs megye különböző településeit. Fejér megyei képviselői Kőrösfőre, Szamosújvárra, Tordaszentlászlóra Járavizére, Székbe látogattak, okt. 27-én további községekbe kalauzolják el őket. /Szamosújváron a Fejér megyeiek. Községeket látogatnak a magyarországi polgármesterek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./
2000. február 5.
Tordaszentlászlón százéves a műkedvelő színjátszás. Az emlékező ünnepségen fellépett a kórus, színjátszó csoport és fúvószenekar mellett a Zajongók gyermek és ifjúsági néptánccsoport, a Tarisznyás zenekar kíséretében. Boldizsár Zeyk Imre, a hajdani kultúrigazgató és fia, Boldizsár Zeyk Zoltán tanár - aki feleségével, Bázsa Lovász Ibolyával együtt a helyi színjátszás szervező-rendezője emlékeztek a megtett útra. A múlt században alakult a fúvószenekar. Thamó Gyula lelkipásztor - akinek ma nevét viseli a tordaszentlászlói kulturális egyesület - alapította meg a kórust, ezután született meg a Tordaszentlászlói Ifjúsági Daloskör, Kalotaszeg első műkedvelő csoportja. 1988-ban női kórus is alakult. A helyi színjátszók a nagy ünnepeken mindig fellépnek egy-egy előadással. Boldizsár Zeyk Zoltán 1990 óta foglalkozik a színjátszókkal. A színjátszók a Csárdáskirálynőt már Tordán, Bánffyhunyadon, Kövenden és Aranyosrákoson is bemutatták. /Kerekes Edit: Százéves a tordaszentlászlói színjátszás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2000. február 28.
Székelyudvarhelyet és Tasnádot követően Tordaszentlászló az első kisebb község Erdélyben, ahol teleház nyílt. Kompromisszumos megoldásként a teleház a tordaszentlászlói kultúrotthonban, a hatvanas évek óta létező és egyre bővülő falumúzeum helyén működik, így az értékes gyűjtemény a jövőben a művelődési otthonban kapna helyet. A Soros Alapítvány tízezer dolláros támogatásából egy pentiumot, lézernyomtatót, telefaxot, telefont, fénymásolót sikerült beszerezni, internet-kapcsolatot létrehozni. A helybeliek emellett angol nyelvtanfolyamon és számítógép-kezelői tanfolyamon vehetnek részt, tájékoztatott Boldizsár Zeyk Zoltán, a Thamó Gyula Művelődési Egyesület elnöke. /Kerekes Edit: A harmadik évezred fonója. Teleházat avattak Tordaszentlászlón. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./
